Gyakran mondják, hogy az esküvő a menyasszonyról szól, ez az ő napja, amikor hercegnőnek érezheti magát, és minden körülötte forog.
Ennek azonban az a hátulütője, hogy aki túlságosan elengedi magát ebben a szerepben, könnyen átléphet olyan határokat, melyeket sosem lenne szabad, hiszen, bár ilyenkor mindenki hímes tojásként bánik az arával, ez nem jogosítja fel rá, hogy tiszteletlenül viselkedjen. Az alábbi sajnos gyakran előfordul az esküvő előtt, pedig egy menyasszonynak sem kellene megtennie.
Túlárazott koszorúslányruha
Itt-ott még ma is él a hagyomány, hogy a koszorúslányok ruháját a menyasszony vagy annak szülei fizetik, ám egyre többször fordul elő, hogy a barátnők, rokonlányok maguk állják a költségeket. Sok házasulandó nő abba a hibába esik ilyenkor, hogy kinézi a számára álomruhát, és nem tágít, még akkor sem, ha az drágább a kelleténél.
Akkor sem érdemes túlárazott koszorúslányruhát venni vagy varratni, ha a menyasszony fizeti, mert nagyon megdobhatja a költségeket, ha viszont a lányok állják, egyenesen tilos. Érdemes megállapodni egy maximum árban, ami még mindenkinek belefér, és eszerint továbbmenni.
Személyzetként kezelt család
A legtöbb menyasszony az előkészületek során és az esküvő napján is számíthat a család és a legközelebbi barátok segítségére. Mindegy, hogy a terem dekorációjáról, sütisütésről vagy az ara fátylának megigazításáról van szó, nagyon nagy illetlenség, ha tisztelettudó kérés helyett utasítás és elégedetlenkedés hangzik el, ami jogos sértődéshez vezethet, és mindkét félben tüskét hagy. Erre a stressz sem lehet mentség.
Emellett nem szabad elmulasztani a köszönöm szót sem. Azok felé, akik segítettek, külön-külön is ki kell fejezni a hálát, de úgy egyébként is a násznép minden tagjának köszönetet kell mondani, ha másért nem is, távozáskor a részvételért, és azért, hogy osztoztak az ifjú pár örömében.
Protekciós hajadon
Nálunk is egyre többen iktatják be a lagzi menetrendjébe a menyasszonyi csokor eldobását. Ilyenkor a még férjezetlen lányok összegyűlnek, az ara hátat fordít nekik, majd elhajítja a bokrétát, és a babona szerint annak kötik be legközelebb a fejét, aki elkapja.
Nem szép dolog összejátszani a legjobb barátnővel, az unokahúggal, a vőlegény nővérével, bárkivel, hogy biztosan ő kapja el a csokrot, és trükközni is ennek érdekében. Bár ez csak egy kedves kis játék, az igazságosság jegyében mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy ő legyen a befutó.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.