Sokkoló repertoárral állt elő az olasz divatház: popos, frivol, és távol áll a divattól. Vajon hová lett Anna Molinari régi ízlése?Bár még sohasem köszönthetett elszánt vásárlójaként a Blumarine divatház, eddig szerettem a kreációit - a nyári Blugirl-darabok például örök vizuális élményként ivódtak az emlékezetembe. Az őszi Blumarine-kollekció felett azonban nem tudok napirendre térni, mely felér egy stílus elleni merénylettel. Nem tudom, milyen trauma érhette Anna Molinarit, hogy ilyen nyaktörő, akrobatikus szaltóval fordított hátat az eddig felépített stílusvilágának, hiszen korábban játékos, könnyed elegancia született a tervezőasztalán.
Igaz, volt már rá példa, hogy elvetette a sulykot a leopárdmintával - melytől nem bír elszakadni -, de ennyire ízléstelen eltévelyedést még nem láthattunk tőle. Az csupán egy aprócska hibája a kollekciónak, hogy visszarángatja a nagyfokú érdeklődés híján önként távozó neonszíneket a divat porondjára, sokkal súlyosabb vétke viszont, hogy az állatmintákat és a fémes anyagokat is közönséges, profán módon tálalja, minek hatására az egész felhozatal olcsó, bazári bóvlinak tűnik. Az összeállítások inkább utcalányosak, mint nőiesek, így csak remélni merem, hogy ez nem több, mint tréfa az olasz luxuscégtől.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.