A 2012-es őszi kollekcióval búcsúzott a Jil Sander-divatháztól Raf Simons, aki 2005 óta kreatív igazgatóként ügyködött a cégnél. A szerződése azonban csak addig szólt, míg a márka alapítója és fő tervezője, Jil Sander a japán Uniqlo-nál dolgozott. Sokak szerint Simons búcsúkollekciója az eddigi legemlékezetesebb gyűjteménye a divatcégnek, melyet nem is annyira az ötvenes éveket idéző finom, minimalista szabásvonalak, hanem a színekkel megjelenített érzelmek és hangulatok tesznek különlegessé.
Bár idén ősszel egyébként is divatosak lesznek a pasztellárnyalatok, ebben a felhozatalban valamivel több szerepük van ennél: úgy hírlik, egy nap leforgását szimbolizálják a kora reggeleket megelevenítő halvány tónusok és a köntösökre, hálóingekre hajazó ruhák, melyek a kollekció végére éjfeketébe fordulnak. Ebből nyilván az elmúlás, illetve a búcsú szomorkás, de ünnepélyes íze is kiérezhető. Ám akkor sem kevésbé élvezhetők a gyönyörű darabok, ha nem tekint nagy mélységekbe az ember, hiszen rendkívül légiesek, könnyedek, nőiesek és ízlésesek, melyek feledtetik a közelgő ősz latyakos, borús szürkeségét.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.